Miért nem akartok tudni?

Napok óta az emberi butaságon, az egyszerű tudás elutasításán, és az ignorancián gondolkozom. Minden alkalommal több kérdés is felmerül bennem. Miért utasítják el az emberek még azokat a legapróbb információkat is, amelyek könnyebbé teszik az életüket? Miért nem dolgozzák fel azt a hasznos információt, mely hasznossá válhat a jövőjükre tekintően akár egy alkalommal is? Miért utasítják el a tudást, mely energiát, időt és pénzt takaríthat meg? Jóemberek, miért tiltakoztok az extra információ ellen? Miért nem tudjátok megjegyezni például, hogy a CTRL + J kombináció megnyitja a letöltéseket, és nem kell a searchben keresgetni a nemrég letöltött képet? Miért nem szántok arra időt, hogy ilyen apró, de hasznos dolgokkal egészítsétek ki azt a rengeteg hülyeséget, amit egy nap behabzsoltok, amíg mondjuk a ValóVilágot, vagy hasonló szennyeket bámuljátok?

Sajnos egyre több emberben csalódok, legyen az okosabb mint én, vagy éppenséggel kevésbé edukált. Kifogások? Vannak. Rengeteg. "Nem érek én rá, hogy egy ilyet megjegyezzek." Mit? Egy ártatlan kombinációt, ami még kézre is áll? 5 betű, kb 0,2 szekundumba kerül, hogy tudatosuljon a dolog az agyadban, és még kevesebb idő kell, hogy alkalmazd, de megspórolhatsz vele perceket, de ami a legfontosabb : AZ ILYEN APRÓ DOLGOKKAL TESZED A SAJÁT ÉLETED KÉNYELMESEBBÉ. Ne merje nekem senki azt állítani, hogy nem élvezi azt, amikor kényelmesen él. Még munka közben is használhatod ezeket a kis dolgokat (akinek nem esett le, a CTRL + J csak egy példa volt, rengeteg mikro-információ van), és KELLEMESEBB az időtöltés ezeknek a tudatában, és ezek alkalmazásában.

Miért tiltakoztok az ellen, hogy időt fektessetek valaminek a kitanulmányozására, hogy aztán sokkal kiismertebben tudjátok azt kezelni, akár számítógépről, akár telefonról, akár elvontabb dologról legyen szó? Órákat vagyok képes azzal eltölteni, hogy valamit igyekszem megérteni. Oldalakat olvasok arról a fogalomról, százszor is kísérletezem egy tárggyal, addig, ameddig fel nem fogom a működését. Ti miért nem teszitek ezt? Főleg ha minden nap találkoztok a szóban forgó tárggyal / eseménnyel / fogalommal. Rohadt könnyű azt mondani, hogy -mer' az én időben nem vó't "kompjúter" meg "szmárt fón". És? Mintha ez bármilyen időrendbeli, vagy intelligenciabeli hátrányhoz, vagy károsításhoz juttatna egy embert. HÜLYESÉG! Egyszerű kifogás, mellyel betakarózhatnak a tudni nem vágyó emberek, és hihetetlen, hogy mennyi van belőlük. Azt megértem, hogy ha egy embernek semmi köze egy dologhoz, csak azért használja, hogy elüsse vele az időt, és nem érti, de szó szerint, fizikailag fájni tud az, amikor valaki olyan tudás ellen tiltakozik, amit minden nap használ, és könnyebbé tenné az életét. Én is tiltakoztam az iskolában a valószínűség- és határérték számítás tudásának elsajátítása ellen, DE HALÓ! ÉN NEM IS HASZNÁLOM!

Minden hülyeséget tudtok, hogy tegnap ki esett ki a villából, hogy egy évben ki hány százalékos pontossággal rúgott gólt, hogy Lady Gaga szarik - e naponta, és hogy milyen állagút, de azt nem, amit minden nap csináltok. Nem értetek hozzá, és aztán amikor jönne valaki elmagyarázni a dolgok menetét, akkor jöttök egy olyan beszólással, hogy "Ááá, én nem érek ilyesmire rá, nem tudom én ezt megjegyezni."

Hát brávó, gratulálok, oda jutottunk, hogy Lady Gaga ürüléke, Ronaldo arányai, a VV jelenlegi lakói, és a Fluimucil reklámból való fogyatékkal rendelkező kisgyerek többet ér, mint a saját életetek, a munkátok és időtök minősége.

Félreértés ne essék, fontos a szórakozás, hogy legyen valami kikapcsolódás, az "üres járatban való időtöltés", de emberek! Hová tűnt a prioritás? Nem jó, ha előtérbe helyezitek a sok hülyeséget, háttérbe pedig magatokat! Már annyira önzetlenek vagytok, hogy aláadjátok magatokat ilyen hülyeségeknek, és aztán leszidjátok azt, aki talán átadna valami hasznos információt is, nem csak azt, hogy éppen ki a tököm fog párbajozni a jövő héten.

ÖRÜLÖK HA MEGSÉRTETTEM VALAKIT EZZEL A SZÖVEGGEL, MERT AKKOR LEGALÁBB AZ ILLETŐ FELFOGTA, HOGY RÓLA (IS) SZÓ VAN, MINT RENGETEG MÁSIK EMBERRŐL. EZ NEM EGY EMBERNEK SZÓL, HANEM MINDNEK!